Lótetű

A lótücsök Európában általánosan előfordul. Néha tömegesen megjelenő faj.

A lótücsök 3-5 centiméter hosszú. Barna teste zömök, hengeres alakú és finom szőrökkel borított, elülső lábpárja széles ásólábakká alakult. Háromszögletű fején rövid, fonálszerű csápok vannak. Az előhát nagy, tojásdad. A rovar kitűnően tud repülni, erre azonban csak ritkán vállalkozik.

Főként éjszaka aktív. Járatokat ás a nedves talajban, ahol apró rovarokkal, gilisztákkal és növényi részekkel táplálkozik. Szinte állandóan ezekben a labirintusszerű, szerteágazó járatokban tartózkodik. A hímek meleg nyári estéken útra kelnek.

A hím nászénekét finom, szabályos cirpelészként (trillázásként) hallhatjuk nyáron. Ha megijesztik őket, a nőstények is képesek hangot adni. A kifejlett lótücsök általában két évet él.

A lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa) a melegágyak és a zöldségnövények károsítója, de a különféle szántóföldi növényeket sem kíméli. Legnagyobb veszélyt a csíranövényekre és a palántákra jelent. A kifejlett lótücsök talajlakó rovarlárvákkal, csigákkal és egyéb puhatestű szervezetekkel is táplálkozik. Ilyenkor hasznos. Ez a haszna azonban károsításához képest elenyésző.

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat